Jászárokszállás

Weboldal

Jászárokszállás már a kőkorban lakott volt, erre a több helyről előkerült kőeszközök is bizonyítékok. \\\"Az ókor embere is nyomot hagyott a tájon. Ez a szarmaták nevéhez fűződik a IV. században, Csörsz-árok néven maradt fenn a színes mondavilág útján sok évszázadon át. Az árok nyomvonala még sejthető, helyenként felismerhető s a tudományos kutatás is bizonyította ennek a monumentális erődvonalnak a létezését.\\\" A város név eredete is ehhez kapcsolódik. A népvándorlás utolsó hulláma sodorta ide a jászokat a 13. században IV. Béla király letelepítése során. 1356-ban \\\"Árukmelléke\\\" alakban fordul elő. 1366-ban \\\"Árukmellékszállás\\\" néven újból feljegyezték. Zsigmond király 1425-i oklevelében ismét szerepelt a falu ezzel a névvel. Mátyás király 1458-ban kiváltságlevelében \\\"Descensus Philisteorum\\\", a jászok szállása néven szerepel. Ebben az időben egyike volt a legnépesebb jász szállásoknak Árokszállást nem kímélte a szörnyű 16. század. 1562-ben a hatvani vár török hadaiból 125 rác martalóc rontott a városra, teljesen feldúlva, kirabolta, lakóit megkínozta. A pusztulás után csupán 31 volt a családok száma. Ez 10 év múlva megkétszereződött.1630-ban templom épült, melyet kőfallal kerítettek el, hogy szükség esetén menedéke legyen a népnek. A 17. század végére virágzó volt a település kereskedelme és mezőgazdasága, népe aránylag vagyonos. Lipót király 1702-ben eladta a Jászkunságot, ez sújtotta Árokszállást is. Népes, vagyonos falu került a Német Lovagrend kezére. 1705-ben ugyanis mintegy 219 családot írtak össze katonai célokra. A szolgasor és a kuruc háborúk alaposan megviselték a falu népét.1699-1715 között lakossága 1/3 részét veszítette el. A falu 1725-ben szerveződött községgé. Árokszállás az eladottság idején főleg állattartással foglalkozott, abból szerezte a tekintélyes összeget, amit 1745-ben bekövetkezett önmegváltásban ki is tudott fizetni. Árokszálláson ezután kialakult egy vagyonos gazdag társadalom, amely egy évszázadnál is hosszabb ideig egyedüli irányítója volt a község sorsának. A 18. század elején épült a Külső Fogadó. Mária Terézia 1756. augusztus 8-án kelt oklevéllel Árokszállást városi rangra emelte. Ebben a diplomában \\\"Jász-Árokszállás város\\\"-ának évi három vásártartási jogot adományozott az uralkodónő. A negyedik vásár tartásának jogát később I. Ferenc királytól kapta. 1768-91 között új barokk templom épült, mely most legértékesebb műemlékünk. A szabadságharc városunkat is megviselte, a lakosság létszáma is visszaesett. Ezektől az évektől (1850) kezdve nagyarányú kirajzás figyelhető meg. Az árokszállásiak birtokokat szereztek a közeli településeken. Távolabbi birtokaik pedig önállósultak. Önálló településként vált le róla Kerekegyháza (1862) Jászszentandrás (1855). A község fejlődése felgyorsult. 1879-ben már 199 önálló iparos dolgozott a városban, 1925-ben pedig 52 kereskedőről is tudunk. Ugyanakkor 13 kocsma, 2 vendéglő 3 kávéház és 1 szálloda működött. Ezek már az idegenforgalom létezését igazolják.1879 évben Jászárokszállás község felvette a rendezett tanácsú város szervezetet. Nem akarta azonban az ezzel kapcsolatos kiadásokat viselni, ezért 1886-ban nagyközséggé való visszaalakulását kérte, amit a belügyminiszter engedélyezett. Jászárokszállás 1991. május 18-án ismét városi rangot kapott.